Sohasem gondoltam volna, hogy ennyire szeretem a szülőfalumat Kengyelt, de be kellett lássam a régi mondás igaz.. "mindenütt jó...". Nagyon sokáig semmi nem tetszett otthon, de mostanra sok mindent másképp látok. Az emberek többsége szét sem néz saját lakóhelye, portája környezetében. Kicsit nyitottabb szemmel és lélekkel kellene járni-kelni, s minden napban meglelni a gyönyörűséget.
Egyik kolléganőmmel folytatott beszélgetésünk során kiderült, hogy ő csak azóta szereti Szolnok városát, mióta egy blogot olvas, melyben a blogger részletes leírásokat tesz közzé régi épületekről, szórakozási lehetőségekről, életről, s természetesen a ma szépségét bemutatva, néha szemrehányóan, néha kérdően szólít meg bennünket, olvasókat.
Az első bejegyzések egyikeként Kengyelt szeretném bemutatni, mint esetleges turisztikai célpontot. Lehet, hogy elfogultságból, de ajánlom mindenkinek, aki szereti a természetet, a falusi környezetet és a csendet.
Fekvése
Jász-Nagykun-Szolnok Megye középső részén helyezkedik el, a Tiszától keletre, a megyeszékhelytől, Szolnoktól délre. Kétpó, Mezőhék, Martfű, Rákócziújfalu, Rákóczifalva, Szajol és Tiszatenyő ölelésében található a 442-es út szomszédságában. Vonattal a MÁV 130-as számú vasútvonalán, busszal és autóval, a 442-es és a 46-os főútvonal közötti a közelmúltban felújított alsóbbrendű úton közelíthető meg. (a felújításból egy 3 km-es szakasz sajnos kimaradt, de remélem hamarosan az is felújításra kerül).
Részei
A településhez hozzá tartozik az egykor TSZ központ a Bem-apó telep, Ofi-major és a térképeken Szabadságtelepként jegyzett Baghy-major is. Részei még a Halastavak, illetve a Tisza szabályzását követően hátramaradt a kengyeliek által csak "Laposnak" nevezett terület is.
Lakossága
A településen közel 4000 fő lakik, amelyből 99% magyar nemzetiségű. Pár napja értesültem, hogy ruszin nemzetiség soraiba "átigazolt" pár ember. (fogalmam sincs milyen okból).
Táj
Táj
A tipikus alföldi táj jellemzőit véljük felfedezni, ha a környéken járunk, a teljesen sík területet egy-egy telepített akácos erdő váltja. Két különlegességet lehet elmondani a kengyeli tájról: egyik a hét mesterséges halastó, a másik a kunhalmok, azaz a kurgánok
Halastó látképe a Baghy-dombon álló Szélmalomból
A halastavak és a kunhalmok mellett nem érdemes csak úgy elmenni, kiváló látnivalókat tartogatnak számunkra.
Halastavak: A Magyar Madártani Intézet fokozottan megfigyelt területe, több száz madár költ a nádasokban és a környéken.
Kunhalmok: Mesterségesen létrehozott föld-halom. Négy fő típusa van: - tell, - halomsír, - őrhalom, - határhalom. Több kunhalom a mezőgazdaság áldozata lett, azaz beszántották, és a munkálatok során magasságuk egyre csökkent, majd "halom" formája teljesen megszűnt. A 442-es úton, az Olajgyár szélénél egy fél kunhalom áll, ezt az útépítések során vágták ketté. További információk itt.
Látnivalók, érdekességek
Jézus szíve római katolikus templom
Az 1929-ben épült Református templom
Szent Imre római katolikus kápolna (Baghy-Kápolna)
A kápolnát a Baghy család építette saját részükre. A kápolna alatt található a család kriptája, ahol a Baghy család leszármazottjai nyugszanak. Utoljára 2002-ben Baghy Andrásnét temették a családi nyughelyre. Sajnos állapota eléggé leromlott, de a család ma is élő leszármazottjai szívükön viselik a kápolna sorsát, és folyamatos anyagi támogatásukat adják, hogy ez kis "ékszerdoboz", ahogyan sokan nevezik fennmaradjon az utókor számára is.. A mai napig a kápolna hátsó két tornyának felújítása készült el, és mind a három torony új lemezfedést kapott
Felújításra kerültek, a festett ólomüveg ablakok is, mely mindegyike egy-egy Árpádházi szentet ábrázol.
A Szélmalom és a régi Általános Iskola
A malom
A malmot 1850-es években egy kunhalomra építették. A 15 méter magas tégla épületet kúp alakú, fa zsindely fedésű tetőszerkezettel építették. A malom 1945-ig működött. A malom felújítása az 1980-as években kezdődött el, akkor a fa zsindelyfedést cserélték le. A további jelentős felújításra éveket kellet várni, ugyanis 2003-ban kapott a malom új szélvitorlákat. A malom felújítási terveit Dr. Pongrácz Pál készítette.
A belseje, négy szintre tagolódik, a berendezését 2008-ban egy pályázaton nyert pénzből korhűen felújították, a szomszédságában álló Régi Iskola épületével együtt. Mindkét épület ingyenesen látogatható, az ott dolgozó gondnok fontos információkkal látja el az érdeklődőket.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyében a Kengyeli szélmalom domb volt az első védetté nyilvánított kunhalom. Kultúrtörténeti, és műemléki jelentőségén túl természetvédelmi szempontból is értékes terület, mert itt még megtalálható az eredeti természetes növénytakaró a löszgyep, a kunkorgó-árvalányhajas és taréjos búzafüves - heverő seprűfű társulás.
Az iskola
Az iskola felújítása még csak félig van kész, felújításra kerültek a tantermek, a nyílászárók. Az épületben fűtéskorszerűsítés és mellékhelyiségek (mozgáskorlátozottak részére is) felújítása is megtörtént. A falakat egy helyi festő munkái díszítik.
További cél, hogy egy Erdei iskolának is helyet adhasson, az épület. A hátulsó részen található egy pince is, melyet reményeim szerint rendeltetésének megfelelően állítanak helyre.(:)
Az épületet 1913-ban építette Baghy Béla földbirtokos, Iskola céljára. Az iskola jellege uradalmi magánjellegű iskola működését 1918-ban kezdte meg. 1948-től Állami Népiskolaként működött. Tanítás 1987-óta nincs az épületben
Erzsébeti-parkerdő
A Baghy majortól kb 3 km re lévő 17,6 ha –os parkerdő a Baghy család kastélyának volt a parkerdeje. Florisztikai szempontból a Tiszántúli flórajárásba tartozik. Sajnos a benne található fürdőmedence mára már teljesen lepusztult, turisztikai szempontból használhatatlan. Minden év május második vasárnapján megrendezésre kerül a "Kengyelfutás" elnevezésű program. A Kengyelfutás Kengyelen című rendezvény elsősorban sportról szól, de helyet kapnak a községben tanuló gyerekek, tánckörök, karate, és hastánc egyesületek bemutatói is. A rendezvény az egész községet megmozgatja, de egyre nagyobb az érdeklődés más településekről is.
Mivel ez a sportnap évente csak egy alkalommal kerül megrendezésre így nagy területen fekvő erdő kihasználatlannak mondható.
Törökmogyorófák
A faanyag a tiszaigari arborétum csemetekertjéből lett idetelepítve, s mind a törökmogyoró, mind a fafajok a korszak ízlésére jellemzőek, bár érdekes ellentmondásokat találunk, hiszen a franciakertek nyírott mértani elhelyezésével ellentétes, hogy a fák nem metszettek, így valamelyest természetes képet adnak. A fák életkora és egészségi állapota is változó. Az is említésre méltó, hogy, bár a törökmogyoró a Balkánon honos fatermetű mogyorófaj, feltűnően a makkot jóval túlnövő kupacslevelekkel rendelkezik, melyek keskeny fogakra szeldeltek és igazán nem kedveli az alföldi éghajlatot. Itt mégis kedvező éghajlati hatást biztosít számára az őt körbevevő erdőtömb. Az erdőben javarészt különböző fafajok kertészeti változatait találjuk, s ez megerősíti a gyanút, hogy az egész erdő kertészeti céllal lett ültetve. A fák életkora 60 és 120 év között váltakozik, melyek vadgesztenye, hárs, fehérakác, 1+4 levélkéjű ritka változatából valamint kocsányos tölgyből, fekete dióból stb. állnak. A faluközponttól délkeletre találjuk az Erzsébet erdőt. A 18 hektáros, tisztásokkal tarkított ligeterdő az egykori kastélypark maradványa, fái 90-110 évesek.(Cikk INNEN).
Termálvíz
A település Délnyugati részén fekvő Erzsébet ligetben egy fojtott termál kút található. Az itt feltörő víznek magas jódtartalma van, hőmérséklete 65 °C- fok, Vízhozama 700 liter / perc.
