Kunszentmárton

Kunszentmárton... nem is tudom hol kezdjem. Olyan sok hely van ahol otthon érzem magam, ez sok ember számára furcsa, mert a társadalom többsége, csak egy adott helyen vagy útvonalon dolgozik, lakik, jár-kel.
A családom, nem egy helyen sőt nem is egy megyében lakik, ezért ez a nagy helyismeret.

A későbbi posztokban szeretném még megemlíteni, Szentest, és Gyulát is. Ez a két hely hozzátartozik még, az én "édes négyesemhez" (Kengyel, Kunszent, Szentes és Gyula), amelyhez gyermekkorom, és mostani életem nagy része kötődik.

Anya kunszenti lány, ez okból kifolyólag, elég sok rokoni szál fűz Kunszentmártonhoz. S mégis milyen érdekes... ahogy gondolkodtam, hogy mit tudnék ide írni, csakis olyan dolgok jutottak eszembe, amelyek más emberek számára úgymond értéktelen, esetleg morbid látványosság lehetne. 

S még valami, a probléma az , hogy ahova sokat jár az ember, elfelejt "turistáskodni". 

Fekvése

Jász-Nagykun-Szolnok Megye déli részén, a Hármas-Körös bal partján fekszik, a teljesen sík városka. A Tiszazug központja.

Vonattal a 130-as (Szolnok-Hódmezővásárhely) és a 146-os (Kecskemét-Kunszentmárton) vonalakon érhető el. A várost kettészeli a 45-ös út, amely Szeged felé,  a település szélén haladó 42-es főút pedig Békéscsaba-Gyula irányába vezet.

Lakossága

A településen több, mint 9000 fő lakik, amelyből 99% vallotta magát magyar nemzetiségűnek a legutóbbi népszámláláskor.

Részei

(telefonos segítséget kértem, a bennfentesektől)

A városhoz tartoznak a mai peremkerületek is, amelyek nagy része, már beépült a városképbe. Érpart, Istvánháza, Csenged, Jak(g)sor, Péterszög, Állami Gazdaság és a Varjúhát, Vekeri tanyák, Péterszög.

Táj

Itt is csak azt mondhatom el, mint amit Kengyelnél, már írtam, hogy tipikus alföldi táj. Annyi különbséggel, hogy talaja igen sok helyen homokos. A homok földet a szél elhordása elkerülése végett, meg kell "kötni", erre a legalkalmasabbak a gyümölcsfák, és a szőlő. (Cserkeszőlőben jellemzőbb)

Látnivalók

      

                    - Szent Márton Barokk római katolikus templom, amely 1781-84 között építettek

                                                  - Alsó temetői Hétfájdalmú Szűz kápolna
Még ilyet is csak itt láttam:

 

A keresztút állomásai egy ilyen kis építményben vannak megfestve, melynek alsó részén látható márvány táblán egy családnév áll.

                                            - Felső temetői Vigasztaló Szentlélek kápolna

                                                         - Kunszentmártoni zsinagóga

- Helytörténeti Múzeum, amely régebben börtönként üzemelt. ( a Jászkun kapitányok nyomában című pályázatban került sor 2010-ben az épület felújítására, korszerűsítésére. További információ a www.jkny.hu -n olvasható)

                                                              - Szentesi úti szélmalom

                                                                   - Sportcsarnok 

                                                         - Felújított gátoldal (sétáló utca)

                                                       - Régi híd a Körös folyó felett

- A felújított Bíróság, és Rendőrség épülete (kép készítés alatt)

- A régi Mozi épülete (kép készítés alatt)

Érdekességek

- A Hármas-Körös felújított gátja: Felújítása, az árvíz miatt vált kötelezővé, szemet gyönyörködtető, esztétikus sétáló "utcává" varázsolták a gátat, amely, mentén megtalálható játszótér is. 

- Az asló és a felső temető: Számomra, érdekesség a családi kripták látványa, melyek többsége több, mint száz éves.

Amit érdekességként meg tudok említeni, hogy a csapból nagyon finom jó minőségű víz folyik, ez azért érdemel említést, mert a megyében sokfelé nagyon kemény és vasas a víz, itt viszont finom ízű.

Említést érdemelnek még a sokszínű, szórakoztató, és közösség-teremtő, családi rendezvények sokasága. 

A városka megőrizte "falusi" viselkedését, értem ezalatt, a sok kerékpárost, akik vesszőből fonott kassal közlekednek. Szolgáltatók részéről is sok megtalálható a településen.

Összefoglalva, Kunszentmárton egy élhető kisváros, ahova, úgy érzem mindig "haza megyek".

Kengyel

Sohasem gondoltam volna, hogy ennyire szeretem a szülőfalumat Kengyelt, de be kellett lássam a régi mondás igaz.. "mindenütt jó...". Nagyon sokáig semmi nem tetszett otthon, de mostanra sok mindent másképp látok. Az emberek többsége szét sem néz saját lakóhelye, portája környezetében. Kicsit nyitottabb szemmel és lélekkel kellene járni-kelni, s minden napban meglelni a gyönyörűséget.

Egyik kolléganőmmel folytatott beszélgetésünk során kiderült, hogy ő csak azóta szereti Szolnok városát, mióta egy blogot olvas, melyben a blogger részletes leírásokat tesz közzé régi épületekről, szórakozási lehetőségekről, életről, s természetesen a ma szépségét bemutatva, néha szemrehányóan, néha kérdően szólít meg bennünket, olvasókat.

Az első bejegyzések egyikeként Kengyelt szeretném bemutatni, mint esetleges turisztikai célpontot. Lehet, hogy elfogultságból, de ajánlom mindenkinek, aki szereti a természetet, a falusi környezetet és a csendet.

Fekvése

Jász-Nagykun-Szolnok Megye középső részén helyezkedik el, a Tiszától keletre, a megyeszékhelytől, Szolnoktól délre. Kétpó, Mezőhék, Martfű, Rákócziújfalu, Rákóczifalva, Szajol és Tiszatenyő ölelésében található a 442-es út szomszédságában. Vonattal a MÁV 130-as számú vasútvonalán, busszal és autóval, a 442-es és a 46-os főútvonal közötti a közelmúltban felújított alsóbbrendű úton közelíthető meg. (a felújításból egy 3 km-es szakasz sajnos kimaradt, de remélem hamarosan az is felújításra kerül).

Részei

A településhez hozzá tartozik az egykor TSZ központ a Bem-apó telep, Ofi-major és a térképeken Szabadságtelepként jegyzett Baghy-major is. Részei még a Halastavak, illetve a Tisza szabályzását követően hátramaradt a kengyeliek által csak "Laposnak" nevezett terület is.

Lakossága

A településen közel 4000 fő lakik, amelyből 99% magyar nemzetiségű. Pár napja értesültem, hogy ruszin nemzetiség soraiba "átigazolt" pár ember. (fogalmam sincs milyen okból).

Táj

A tipikus alföldi táj jellemzőit véljük felfedezni, ha a környéken járunk, a teljesen sík területet egy-egy telepített akácos erdő váltja. Két különlegességet lehet elmondani a kengyeli tájról: egyik a hét mesterséges halastó, a másik a kunhalmok, azaz a kurgánok

Halastó látképe a Baghy-dombon álló Szélmalomból



A halastavak és a kunhalmok mellett nem érdemes csak úgy elmenni, kiváló látnivalókat tartogatnak számunkra.

Halastavak: A Magyar Madártani Intézet fokozottan megfigyelt területe, több száz madár költ a nádasokban és a környéken.

Kunhalmok: Mesterségesen létrehozott föld-halom. Négy fő típusa van: - tell, - halomsír, - őrhalom, - határhalom. Több kunhalom a mezőgazdaság áldozata lett, azaz beszántották, és a munkálatok során magasságuk egyre csökkent, majd "halom" formája teljesen megszűnt. A 442-es úton, az Olajgyár szélénél egy fél kunhalom áll, ezt az útépítések során vágták ketté. További információk itt.

Látnivalók, érdekességek

Jézus szíve római katolikus templom

Az 1929-ben épült Református templom

Szent Imre római katolikus kápolna (Baghy-Kápolna)



A kápolnát a Baghy család építette saját részükre. A kápolna alatt található a család kriptája, ahol a Baghy család leszármazottjai nyugszanak. Utoljára 2002-ben Baghy Andrásnét temették a családi nyughelyre. Sajnos állapota eléggé leromlott, de a család ma is élő leszármazottjai szívükön viselik a kápolna sorsát, és folyamatos anyagi támogatásukat adják, hogy ez kis "ékszerdoboz", ahogyan sokan nevezik fennmaradjon az utókor számára is.. A mai napig a kápolna hátsó két tornyának felújítása készült el, és mind a három torony új lemezfedést kapott

Felújításra kerültek, a festett ólomüveg ablakok is, mely mindegyike egy-egy Árpádházi szentet ábrázol.

A Szélmalom és a régi Általános Iskola



A malom

A malmot 1850-es években egy kunhalomra építették. A 15 méter magas tégla épületet kúp alakú, fa zsindely fedésű tetőszerkezettel építették. A malom 1945-ig működött. A malom felújítása az 1980-as években kezdődött el, akkor a fa zsindelyfedést cserélték le. A további jelentős felújításra éveket kellet várni, ugyanis 2003-ban kapott a malom új szélvitorlákat. A malom felújítási terveit Dr. Pongrácz Pál készítette.

A belseje, négy szintre tagolódik, a berendezését 2008-ban egy pályázaton nyert pénzből korhűen felújították, a szomszédságában álló Régi Iskola épületével együtt. Mindkét épület ingyenesen látogatható, az ott dolgozó gondnok fontos információkkal látja el az érdeklődőket.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyében a Kengyeli szélmalom domb volt az első védetté nyilvánított kunhalom. Kultúrtörténeti, és műemléki jelentőségén túl természetvédelmi szempontból is értékes terület, mert itt még megtalálható az eredeti természetes növénytakaró a löszgyep, a kunkorgó-árvalányhajas és taréjos búzafüves - heverő seprűfű társulás.

Az iskola

Az iskola felújítása még csak félig van kész, felújításra kerültek a tantermek, a nyílászárók. Az épületben fűtéskorszerűsítés és mellékhelyiségek (mozgáskorlátozottak részére is) felújítása is megtörtént. A falakat egy helyi festő munkái díszítik.

További cél, hogy egy Erdei iskolának is helyet adhasson, az épület. A hátulsó részen található egy pince is, melyet reményeim szerint rendeltetésének megfelelően állítanak helyre.(:)

Az épületet 1913-ban építette Baghy Béla földbirtokos, Iskola céljára. Az iskola jellege uradalmi magánjellegű iskola működését 1918-ban kezdte meg. 1948-től Állami Népiskolaként működött. Tanítás 1987-óta nincs az épületben

Erzsébeti-parkerdő

A Baghy majortól kb 3 km re lévő 17,6 ha –os parkerdő a Baghy család kastélyának volt a parkerdeje. Florisztikai szempontból a Tiszántúli flórajárásba tartozik. Sajnos a benne található fürdőmedence mára már teljesen lepusztult, turisztikai szempontból használhatatlan. Minden év május második vasárnapján megrendezésre kerül a "Kengyelfutás" elnevezésű program. A Kengyelfutás Kengyelen című rendezvény elsősorban sportról szól, de helyet kapnak a községben tanuló gyerekek, tánckörök, karate, és hastánc egyesületek bemutatói is. A rendezvény az egész községet megmozgatja, de egyre nagyobb az érdeklődés más településekről is.

Mivel ez a sportnap évente csak egy alkalommal kerül megrendezésre így nagy területen fekvő erdő kihasználatlannak mondható.

Törökmogyorófák

A faanyag a tiszaigari arborétum csemetekertjéből lett idetelepítve, s mind a törökmogyoró, mind a fafajok a korszak ízlésére jellemzőek, bár érdekes ellentmondásokat találunk, hiszen a franciakertek nyírott mértani elhelyezésével ellentétes, hogy a fák nem metszettek, így valamelyest természetes képet adnak. A fák életkora és egészségi állapota is változó. Az is említésre méltó, hogy, bár a törökmogyoró a Balkánon honos fatermetű mogyorófaj, feltűnően a makkot jóval túlnövő kupacslevelekkel rendelkezik, melyek keskeny fogakra szeldeltek és igazán nem kedveli az alföldi éghajlatot. Itt mégis kedvező éghajlati hatást biztosít számára az őt körbevevő erdőtömb. Az erdőben javarészt különböző fafajok kertészeti változatait találjuk, s ez megerősíti a gyanút, hogy az egész erdő kertészeti céllal lett ültetve. A fák életkora 60 és 120 év között váltakozik, melyek vadgesztenye, hárs, fehérakác, 1+4 levélkéjű ritka változatából valamint kocsányos tölgyből, fekete dióból stb. állnak. A faluközponttól délkeletre találjuk az Erzsébet erdőt. A 18 hektáros, tisztásokkal tarkított ligeterdő az egykori kastélypark maradványa, fái 90-110 évesek.(Cikk INNEN).

Termálvíz

A település Délnyugati részén fekvő Erzsébet ligetben egy fojtott termál kút található. Az itt feltörő víznek magas jódtartalma van, hőmérséklete 65 °C- fok, Vízhozama 700 liter / perc.


Anyu kezdődik

Régóta fontolgatom, hogy  kellene egy "utazós" blogot is írni. Nem tartom magam a legtehetségesebb "írónak", de a gasztro-blogomon keresztül teljesen beleszerettem a bloggerkedésbe és a sok hobbim közül az utazás a másik legfontosabb az életemben. Már gyermekkorom óta "állandó menőkém" van. :). Egy kis utazás, vezetés, szendvicskészítés, útvonaltervezés ki tud rángatni a mindennapi életből. 

Szeretem az olyan írásokat, amelyben saját tapasztalatok vannak lejegyezve, árakkal, saját szemmel észrevett érdekességekkel.